, MÉNTA, fn. tt. mentát. A kétfőbbhímesek seregéből és fedetlenmagvúk rendéből való növénynem; bokrétája négy metszésü, hímszálai szerteállók, magva négy a csésze fenekén. (Mentha). Fajai: bárzing-, zöld, kereklevelű, fodor, gyapjús, vizi, czitrom-, borsos, tarlói, árokparti, csombor ménta.