v. ~MENETEL, (mennybe-menet v. ~menetel) ösz. fn. Bibliai ért. felszállás a mennybe, mint az Isten által az idvezültek számára rendelt helyre. Krisztus mennybemenetele, melynek innepét a magyarok áldozó csütörtöknek is nevezik. Mária mennybemenetele, mint innep, máskép és szokottabban: Nagyboldogasszony napja.