v. ~VIGASZTAL, (meg-vígasztal) ösz. áth. Valakinek szomorú kedélyét földeríti, midőn olyasmit mond, vagy tesz neki, mely által újra neki vidúl, s könnyebben érzi magát. Biztatva, jó reményt nyújtva megvigasztalni a kesergőket. Segítséggel, adakozással megvigasztalni a kárvallottakat. V. ö. VÍGASZTAL.