, (meg-tartási) ösz. mn. Megtartásra vonatkozó, azt illető. Megtartási jog, polgári, különösen a váltótörvényen alapuló jog, melynél fogva a váltóhitelező, illetőleg váltótulajdonos a váltó adós pénzére s egyéb ingó vagyonára, melyek az ő birtokába törvényesen, nem tiltott úton jutottak, zálogjoggal bír.