, (meg-súg) ösz. önh. Tárgyesetes viszonynévvel am. valamit lassu hangon másnak fülébe mond, vagy alattomban, mások előtt titkolódzva, ad valakinek tudtára valamit. Amit fennszóval nem mondhatunk, azt megsúgjuk. Jó akarói megsúgták neki, hogy nyomában vannak üldözői. V. ö. SÚG.