, (meg-pukkan) ösz. önh. Mondják levegővel, vagy nedvvel tölt vékony héju, vagy bőrü testekről, midőn puk-féle tompa hangon megrepednek. Megpukkan a felfútt hólyag, duda. Megpukkan az öszvenyomott tojás, szilva. Átv. ért. alkalmazzák igen haragos emberre is. Úgy mérgelődött, majd megpukkant.