, (mi-óta) ösz. ih. és. ksz. 1) Mint határzó am. mennyi időtől fogva, mily régtől kezdve. Mióta laktok Pesten? Mióta nem láttad hazádat? 2) Mint kötszó ugyanazon jelentésü, s a viszonymondatban nyilván vagy titkon azóta felel meg neki, pl. mióta essemet tudom, azóta ily dolog nem történt velem. Mióta bort nem iszom, nincs semmi bajom. Tájdivatosan pl. Komáromban: miőte, mőte. V. ö. ÓTA, ÓLTA.