, (mi-re) ih. 1) Okra, czélra, végre vonatkozik, pl. nem tudom, mire véljem a dolgot, azaz nem tudom, mi az oka, czélja. Hát ez mire való? Mire nézve én azt mondom, hogy.... Mire nézed a napot? Mire vársz? 2) Vonatkozik időre, pl. mire azt gondolom, hogy ott vagy, már akkorra itt légy. Mire oda ért az orvos, a beteg már halva fekütt. 3) Mikorra, mikorára. A mire te ott leszel (leszesz), addig én elvégzem (Lőrincz K.). 4) A régieknél kérdőleg igen sokszor am. miért? "Mire jőtök én velem? "Mire nem tartod királnak parancsolatit? "És megtanólná őtöllő mire tenné ezt. (Bécsi codex). "Mire nem hittetek? "Mire nem adtad en pénzemet az asztalra? "Kevés hitü, mire kételkedel? (Tatrosi v. Müncheni codex). "Mire néköm nem szólasz. (Nádor-codex). "Mire nem ereszted angyaloknak seregit, hogy ő urukat segéllenéjek. (Régi magyar Passio).