, (mill-ing) fn. tt. milling-ot, harm. szr. ~ja, vagy vékonyhangulag: ~ět, ~je. Villámló fényességü test, különösen maga az égi villám. Mint a milling villogott itt a Józsué kardjának lapja, és éle. (Biró Márton). Innen a káromkodásnak ezen neme: millingós t...te! am. mennykő! v. villongós t...te. Átv. ért. jelenti a kicsiszált aczélnak, fegyvernek fényes élét. Sima, mint a milling. (Km.). Ez értelemben megegyezik vele a Dunán túl divatozó pilinga, vagyis a késnek, kardnak fényes vasa. Simai szerént, azon éles vasakból (guillotinféle) alkotott gép, melylyel hajdan némely halálra itélteket kivégeztek. Mind a milling, mind a pilinga szók gyöke azon vil vagy egyszerübben il, mely élénk mozgást jelent az illan, illó, villog, villám, villant, pillant, pillangó stb. származékokban, t. i. az m, v. és p mint rokonszervü hangok előtétül s némi módositékul használtatnak.