, (latin szó) fn. tt. minát. 1) A hegyek oldalaiban, érczek, vagy más ásványok kutatása végett beásott likak. 2) Különösen a hadtudományban, föld alatt készített meneteles út, honnan a fönt fekvő földet, a rajta levő teherrel együtt lőpor által föl lehet vettetni. Régi magyar nyelven: állik (v. allik), v. állyuk. Mai divat szerént némelyek akna, különösen tűzakna névvel nevezik.