, MIEINK, (mi-é-i-nk) személyes névmás, mely több birtokost, és több birtokot fejez ki, pl. a hasított talpu ludak mind a miéink. Néha am. hozzánk tartozik, ami nyájunkból, házunkból, felekezetünkből valók. A szomszéd cselédei már honn vannak, de a mieink még késnek. Néhutt ez értelemben miénkek épen úgy mint enyémek nem tekinthető szabályellenesnek. V. ö. Előbeszéd 162. lapon. Fölveszi a névragokat, pl. a ti juhaitok a mieinkkel együtt legelnek. Csak a tieitekre legyen gondotok, mi majd gondoskodunk a mieinkről. E szóban a mi többes 1-ső személy, az é és i együtt több birtok képviselői, az nk többes első személyrag. V. ö. MIÉNK, MINK, és ÉN.