, (mind-végig) ösz. ih. Térnek vagy időnek véghatáraig, vagyis addig, mig a tér, vagy idő, s a térben s időben létező valami tart. Az utczát mindvégig kikövezni. Az éjet mindvégig virasztva tölteni. A mulatságban mindvégig részt venni. Merevestelen mereven mindvégig tájdivatos.