v. MESZSZIRE, (mesz-sz-i-re) ih. Meszsze fekvő helyre. Meszszire menni, utazni. Meszszire terjedő hegyláncz. Az ily kifejezések: meszszire van innen, meszszire lakik tőlünk, nem szabatosak, mert a ra re ragu nevek ezen kérdésre felelnek meg: hova? nem pedig erre: hol? Egyébiránt a szokás ezt is szentesítette. V. ö. MESZSZI.