, (men-ek-esz-ik) k. Rendhagyó ige, minthogy ily alakban csak a jelentő mód jelen idejében ragoztatik, többire nézve a menekědik áll helyébe. A menekvő igenév, és menekvés fn. sajátságos származásuak. Hasonló tulajdonságuak a cselekszik, törekszik, több másokkal együtt. l. MENEKĚDIK.