, (menedék-levél) ösz. fn. 1) A régieknél és Szabó Dávidnál is nyugtatvány, mely által valaki az adóssági, tartozási kötelességtől stb. fölmentetik. 2) Szabad útlevél, mely a járókelőt bántalom ellen biztositja, s engedelmet ad neki bizonyos helyre vagy helyekre menni, és ott tartózkodni. V. ö. MENEDÉK.