v. ~VIDÁMIT, (meg-vidámít) ösz. áth. Bizonyos módon eszközli, hogy valaki vidámmá legyen. A foglyot szabadulás reményével megvidámítani. A bor megvidámítja a szomorú szivet. Minthogy a kedély vidámsága a testnek némi emelkedésével nyilatkozik; innen a meg helyett fel is használható, felvidámít. V. ö. VIDÁM.