v. ~RÁNDIT, (meg-rándít) ösz. áth. Hirtelen alkalmazott, de nem nagy erővel megmozdít valamit. Megrándítani valakinek köntöse szélét. Különösen, az állati testnek csuklóit egy kevessé, vagy kis időre rendes helyzetökből kimozdítja. Félre lépvén megrándította bokában a lábát. V. ö. RÁNDÍT.