, (mér-ěs-ék-ěl-t) mn. tt. mérsékělt-et. Cselekvésben, hatásban, erőfejtésben bizonyos fokozatot, némi határt tartó, a maga nemében nem túlzott, föl nem csigázott. Mérsékelt léptekkel haladni. Mérsékelt munka. Mérsékelt égöv, levegő. Mérsékelt áron adni venni. V. ö. MÉRSÉKĚL.