, (méz-harmat) ösz. fn. Átlátszó, ragadós, néha édes, egyszersmind csipős nedv, mely forró nyári napokban, ha ezekre egyszersmind hideg éjszakák járnak, a fák és cserjék levelein látszik, s mely megsürűdvén azok likacsait bedugja, minek következtében a párolgás fennakad és a növény elsatnyúl. Néha e nedvet, úgy látszik, a levélférgek rakják le. Néhutt mézharmatnak mondják a némely fák leveleiből kiszivárgó édes levet is, de amely inkább mézes harmat.