, (mese-es) mn. tt. mesés-t, v. et, tb. ~ek. 1) Minek meseformája vagy értéke van, költött szinű, nem igazán, vagy legalább részben nem úgy történt, mint eléadatik. Mesés kor. Mesés ó kori elbeszélések. Mesés harczok, kalandok. 2) Nagy vagy nagyított mint rendszerént a mesékben eléforduló személyek. 3) Mi meséket foglal magában. Mesés könyv.