, (mészár-szék) ösz. fn. Székpad, vagy asztalféle készület, melyen a mészárosok, a húst kivágják, valamint azon bolt vagy szoba, vagy sátor is, melyben ezt teszik. Átv. ért. oly hely, melyen valakire bizonyos, és véres halál várakozik, pl. midőn a tapasztalatlan ujonczokat tudatlan hadvezérek a harczoló ellenség kezébe juttatják. Hol a szarvasmarhát leütik, és nagyjában felkonczolják, azon helyet vágóhíd-nak nevezik.