, (mester-emběr) ösz. fn. Személy, ki tüzetesen, kenyérkeresetül bizonyos kézi mesterséget űz. Czéhbeli mesterember, ki az illető kézmivesek testületének tagja. Ruhakészítő, faragó, eszközöket csináló, bőrből, vasból, fából stb. dolgozó mesterember. A jó mesterembernek aranyos a keze. (Km.). Megvetőleg átv. ért. oly személy, ki bizonyos szellemi müvet csak úgy gépileg, mesterember módjára készít. Prókátor mesterember, poéta mesterember.