, (mér-t-ék-telen); MÉRTÉKTELENÜL, (mér-et-ék-telen-ül); MÉRTÉKTELENSÉG, (mér-et-ék-telen-ség); l. MÉRTÉKLETLEN; MÉRTEKLETLENÜL, MÉRTÉKLETLENSÉG, melyekkel amazok körülbelül egyértelmüek, azon szabatos különbséggel, hogy az elsők törzsöke mérték, s ennek hiányát jelentik; a második osztálybelieké pedig mértéklet, mely cselekvés által gyakorlott mértéket jelent. 2) Verselésre vitetve: mérték nélkül való stb.