, (mérő-vessző) ösz. fn. Vessző vagy pálcza, melylyel valamit mérnek, pl. akólópálcza, a hordók nagyságának, illetőleg tartalmának meghatározására. A hajósoknál madzag végére kötött hüvelykekre osztott egy láb hosszú vasrudacska, mely a hajó fenekére a szivattyu mellett e végre szabadon hagyott esőben lebocsátva majd felvonva nedves részével a hajóban találtató víz magasságát mutatja. (Kenessey Albert).