, (mer-eng) gyakor. önh. m. merengtem, ~tél, ~ětt; htn. ~ni, v. ~eni. Folytonosan merülő állapotban van. Leginkább átv. ért. használtatik, s am. merően gondolkozik, vagy gondolatokba mélyed, merül. E szóban a gyakorlatos eg képző n közbevetett hangot is vesz fel, mint hajlog hajlong, fetreg fetreng, kereg kereng stb. vagy az eng azonosnak tekinthető ing (inog) igével.