, (mér-ěg-es-ség) fn. tt. mérgesség-ět, harm, szr. ~e. 1) Tulajdonsága valaminek, melynél fogva életveszélyeztető mérget rejt magában. Egérkőnek, kígyónak mérgessége. 2) Haragos ingerültség, haragra való hajlandóság. 3) Sebekre, kelésekre vonatkozólag am. tüzesség, gyuladás, lobosság. A sebnek mérgességét vakarás, dörzsölés által nevelni. V. ö. MÉRGES.