, (meny-ez) áth. m. menyez-tem, ~tél, ~ětt, par. ~z. Szenvedője: menyeztetik. 1) A hajadon leányt férjnek jegyzi el. E hajdan divatozott helyes alkotásu szót méltó volna újra föléleszteni. A Müncheni codexben olvassuk: "A férfiunak menyezett szüzhöz. (ad virginem desponsatam viro. Luk. L). "A neki menyezett nehézkes feleségével (cum desponsata sibi uxore praegnante. Luk. II.). 2) Menyének hí, czímez. Olyan mint komáz, kendez. Ha az apa valamely leányt fiának szánt, már előre menyezi, szüleit pedig nászozza, azaz nászurának, nászaszszonyának czimezi.