, (mi-att azaz mi-ált) névutó és tájszó, s mint imént mondók, ,miatt-ból öszvehúzva. A régieknél valamint ,miatt is, rendszerént am. által. "Ten tanítványod miá elárultatál. "Te választott zsidó néped miá megfogatál, hamis tanók miá vádoltatál, három biró miá hamisan itéltetél. (Kinizsiné imak.). "Kik tőrt vesznek, tőr miá vesznek. "Valahol hirdetendik mind világot miá (= minden világon által) ez evangyéliomot. (Régi magyar Passio). A régi halotti beszédben is: ",hogy Isten vő vimádságuk miá bolcsássa vő bűnét. V. ö. MIATT.