, (men-t-vény) fn. tt. mentvény-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. Okmány, iromány, mely valakit bizonyos kötelezettség teljesítésétől fölment. Püspöki mentvény mellett előleges kihirdetés nélkül öszveadni a házastársakat. Böjtöléstől felszabadító mentvény. (Dispensatio)