, (men-ed-ěg-el) gyakorl. önh. m. menděgel-t. Folytonosan, de kényelmes, nem siető léptekkel megyen. A mesés elbeszélésekben nagy divata van. Mentek, mentek, mendegeltek. Ez igében kétszeres gyakorlati képző létezik, ú. m. az ěg és el; hogy e második is bir folytonos, vagy gyakorlatos értelemmel, tanusítják a tépdel, szegdel, szeldel, járdal, furdal, fuval, ömöl stb. igék. Tájdivatosan: menděgél.