, MÉLTOZTATIK, (mél-tó-oz-tat-ik) k. m. méltóztat-tam, ~tál, ~ott, par. méltóztassál. Kegyelemből, hajlamból, jóakaratból méltónak tartja tenni valamit. Nemesebb ért. mondatik fejedelmi, vagy fő rangu személyekről. Ő Felsége méltoztatott bennünket magas látogatásával megörvendeztetni. Méltoztassék Nagyságod e folyamodványt elfogadni. Udvariasságból kináló, vagy kérő ige gyanánt használtatik alsóbb rendű személyek irányában is, tessék helyett. Innen származhatott az ily hibás beszédmód: méltoztassék az úr(nak) leülni, minthogy a tessék tulajdonitó ragu viszonynevet vonz: tessék önnek leülni.