, (mell-ett) helyjelentő névutó, mely megfelel e kérdésre, hol? Személyragozva, mellettem, melletted, mellette, mellettünk, mellettetěk, mellettěk v. ~ök. Jelenti azon helyet vagy vonalt, mely a viszonynév által jelentett tárgy oldalán, szélén, vagy mentében létezik, fekszik, elnyúlik stb. Erdő mellett fekvő helység. Víz mellett legelő nyájak. Ez értelemben gyakran am. mentében v. mellékén, pl. Duna mellett elvonuló út. Vág mellett lakó magyarok. Néha am. kivül, pl. hivatala mellett a zenészettel foglalkodik. Jelent továbbá szoros viszonyt, öszvefüggést, a viszonynév és állítmány között, pl. ki mellett harczoltok? Felszólalni az igaz ügy mellett, azaz védelmére. E szerkezetben: mind a mellett, v. mind e mellett, am. annak v. ennek daczára. Mind a mellett, hogy sok baj érte, mégis jó kedve van. Ellenvetéseid fontosak, de mind a mellett nincs egészen igazad. Használtatik a viszonynév után vetve is ily formán: hegynek mellette, v. mellette a hegynek, de csak képesént, s a költői nyelvben lehet vele így bánni. V. ö. MELL, (2), elvont törzsök.