, (mell-esz-t) áth. m. melleszt-ětt htn. ~ni, v. ~eni, par. melleszsz. Szoros ért. a madár mellén levő tollakat, pihéket kitépi. Innen széles ért. am. koppaszt. Egyébiránt nem valószinütlen, hogy a melleszt talán am. pelyheszt, melyből hangváltozat tal lett pelleszt, v. pejjeszt, végre melleszt, tájdivatosan: mejjeszt, mert valamint van melledzik, azaz tollait elhányja; hasonlóan létezik tollászkodik, azaz tollait kitépi. Hogy az m és p mint rokon szervü hangok fölcseréltetnek, világos tanuk rá a mart part, mocsolya pocsolya, miling és pilinga stb.