, (mell-es-leg) ih. 1) Bizonyos irányvonalon kivül, de vele többé-kevesbbé egyhuzamban, a fővonal közelében. A hadsereg egy része a főuton, a többi pedig mellesleg vonult el. 2) Nem fő dolog gyanánt, csak némileg érintve, s mintegy odavetve. Mellesleg legyen mondva. Mellesleg eléhozhatod az én ügyemet is. Mellesleg holmi apróbb dolgokat végezni. E szónak alapfogalmából kitünik, hogy gyöke ugyanaz, mely a mellett, mellé, mellől névutóké. E szerént törzsöke melles, mely am. oldalas, miért mellesleg am. oldalaslag.