, (mer-etty-ű azaz mer-et-ő) fn. tt. merettyű-t. Rúdra kötött zsákháló a halászoknál, melylyel a halakat a bárkából kimerik. Máskép: mereggyő. Eredetileg: merető, melyből lett meretyő, meretyű, merettyű, mint csikoltó csikoltyú, tárogató tárogatyú, pattantó pattantyú, csörgető csörgetyű, pergető pergetyű stb.