, (meg-vetendő) ösz. mn. Aminek becse nincsen, mi nem érdemes, hogy tiszteletre vagy figyelemre méltassuk, mit úgy kell tekinteni, mintha nem is volna. Ezek mind megvetendő haszontalanságok. Szokottabban csak tagadólag használtatik. Ez nem megvetendő körülmény, mert a dolog lényegéhez tartozik. V. ö. MEGVET.