v. ~TÁNTORIT, (meg-tántorít) ösz. áth. Eszközli, hogy ide-oda ingadozzon, hogy tántorogjon. Leginkább átv. ért. használtatik, s am. valakit holmi csábok, ingerek, fenyegetések, vesztegetések, erkölcsi erőszak által akaratában, eltökélésében ingadozóvá tesz, a becsület és erény utjáról eltérít. A pénz, a dicsvágy, a hizelgés sokat megtántorít. V. ö. TÁNTORÍT.