v. ~SZOMORIT, (meg-szomorít) ösz. áth. Szomoru érzést gerjeszt valakiben. Kedves barátunk halála igen megszomorított mindnyájunkat. Ne szomorítsd meg szivemet.
"Ne szomorkodj, légy víg,
Nem lesz az mindég így,
Hej! ki megszomorított,
Meg is vigasztal még.
Népd.
A meg fölcserélhető el igekötővel. V. ö. SZOMORÚ, SZOMORÍT.