, (meg-szok) ösz. áth. Valamit többszöri vagy folytonos gyakorlat által, mintegy hajlamával és természetével megegyezőnek talál, s nem vonakodik, nem idegenkedik tőle. Megszokni az új hivatalt, új társaságot. Megszokni a munkát, a katonaságot. Gyakran, amit eleinte elviselhetlennek tartottunk, idővel megszokjuk. V. ö. SZOK.