v. ~PENDIT, (meg-pěndít) ösz. áth. Szoros ért. mondják oly hangszerekről vagy más testekről, melyek pengenek, midőn valaki érinti, megüti, megrezegteti. Megpendíteni a czímbalmot, a czitarát, a sarkantyút. Átv. ért. valamely dolgot szóval megemlít, megérint, s mintegy alkalmat ad rá, hogy mások bővebben szóljanak hozzá. V. ö. PĚNDÍT.