, MEGPÁRLIK, (meg-pállik v. ~párlik) ösz. k. Mondják az állati testnek bizonyos részeiről, midőn a nagy melegség és tisztátalanság, miatt nedvei megromlanak, s bőre megrohad. Megpállott a szája, a lába köze. 2) Mondják másnemü, jelesen növényi testekről, midőn nedveik megromlanak, megpenészednek. Megpállik a nedves kamarában tartott gabona.