, (meg-látszik) ösz. k. 1) Bizonyos jelekből vagy okoknál fogva kitünik, kiviláglik. Meglátszik rajta, hogy sokat szenvedett. Arczáról meglátszik, hogy szereti a borocskát. 2) Mondjuk akármiről, midőn egészen vagy világosan szembetünik, midőn nézés által tisztán észreveszszük. A magas hegyek távolról is meglátszanak. V. ö. LÁTSZIK.