, (meg-tüzesědik) ösz. k. 1) Szoros ért. valóságos tűzzé alakúl. Az égő parázs között a vas megtüzesedik. 2) Szélesb ért. a tüz melege vagy nap heve annyira általjárja, hogy szinte égető erejü lesz. Az erősen fűtött kályha megtüzesedik. 3) Átv. ért. mondják némely sebekről, fakadásokról, persenésekről, midőn lobos állapotban vannak, s tűz gyanánt vöröslenek.