, (méh-es) mn. és fn. tt. méhes-t v. ~et, tb. ~ek. Méhekkel bővelkedő, méheket tartó, tenyésztő. Méhes vidék, erdő. Méhes gazda. Méhes kaptár. Midőn főnevül használtatik, tt. méhes-t, tb. ~ěk. 1) Személy, ki méheket tenyészt, máskép: méhész. 2) Ház vagy állás, vagy kert, melyben méheket tenyésztenek. A méhest virágzó növényekkel körülültetni. Kerti, erdei méhesek.