, (meg-vetětt) ösz. mn. 1) Bizonyos helyre erősen oda tett, vagy feszített. A jól megvetett alapra bizton építhetni. Megvetett lábbal vívni. Megvetett háttal viszszanyomni, fentartani valamit. 2) Akit vagy amit utálatból eltaszított valaki magától, amit figyelemre méltónak nem tartnak. Az egész várostól megvetett czégéres csaló. Megvetett állapotban élni. V. ö.MEGVET.