, (meg-vált) ösz. áth. Ami másnak hatalmába vagy birtokába jutott, különösen amit valaki erőszakkal magáévá tett, azt egy valaki bizonyos dijon viszszaveszi, vagy az erőszakos hatalom alól kiszabadítja, megmenti. Megváltani a foglyokat. Erkölcsi és keresztény hittani ért. mondjuk Krisztus Jézusról, hogy az emberi nemzetet megváltotta, azaz kinszenvedése, és halála által a bűn és örök kárhozat rabságától megszabadította. Viszszaható névmással am. magát bizonyos csapástól vagy terhektől fizetés, vagy bárminemü adózás által mentesíti. A város nagy sarczczal váltotta meg magát, hogy az ellenség hamuvá ne égesse. Ezelőtt néhány évvel több jobbágyhelység megváltotta magát az urbéri tartozásoktól. V. ö. VÁLT.