, (meg-vesztěget) ösz. gyak. áth. 1) Valakinek erkölcsi érzelmeit rosz elvek és példák által megfertőzteti, megrongálja. Megvesztegetni az ifjuságot. A bűn maszlagával megvesztegetni az ártatlan sziveket. 2) Valakit pénzzel, adománynyal, igérettel, hizelegve stb. rávesz, hogy hivatalához hűtelen legyen, vagy áltatán valamely lélekismeret elleni tettet kövessen el. Megvesztegetni a tanukat, a választókat, a birákat. V. ö. VESZTĚGET.