v. ~ÜRÜL, (meg-ürűl) ösz. önh. Valamely térből vagy öbölből mind kifogy, kimegy, kifoly stb. ami benne volt, ami előbb hézagait betöltötte. Megürül a teli pohár, ha isznak belőle. Megürül az étterem, ha a. vendégek elmennek. Különösen, valamely szakbeli foglalatosság, hivatal, szolgálat stb. illető személy nélkül szükölködik. Megürült a püspöki szék. A főtörvényszéknél három bírói szék megürült. V. ö. ÜRŰL.