v. ~UJUL, (meg-újúl) ösz. önh. 1) Uj alakot ölt, olyanná leszen, mintha most először készült volna el, vagy lett volna meg. Tavaszkor megújul a természet. 2) Ismét létezni kezd. Elmult fájdalmai megújúltak. Megújúlt a behegedt seb. Megújúl a hold, midőn egészen besötétedett tányéra ismét fényleni kezd. Átv. ért lankadás, fáradság után új erőre kap. A nyugalom után egészen megújultam. V. ö. ÚJ, ÚJÚL.