, (meg-terhel) ösz. áth. 1) Szoros ért. vett teherrel megrak. Megterhelni a hajót gabonával, a szekeret gyapjuval. Megterhelni a lovakat, öszvéreket, tevéket holmi árukkal, málhákkal. 2) Testi vagy lelki erős, nyomasztó munkára kényszerít valakit. Megterhelni a gyári munkásokat. Sok irással, üléssel megterhelni a tisztviselőket: 3) Viszszaható névmással megterhelni, magát, am. gyomrát sok, vagy nehéz emésztető étellel megtölteni.